Agra III 16/07/05

Bar igertem, hogy nem lesz tobb kep a TMrol, de azert itt meg egy utolso pillantast vethettek, a kaprazatosan szep Taj Mahalra, illetve lathatjatok, hogy a TM kertjeben a szent tehenek, azert annyira nem szentek, hogy ne lehessen veluk gyepet nyirni. Igazi biofunyiras, Feng-Shui alapu terrendezes :) Ja persze szokas szerint egy emeber dolgozik legalabb 4 pedig figyel, hogy minden jol alakuljon... :) Ez itt siman szokas. Illetve a munka vegzes mindig a legnagyobb turelemmel es odafigyelessel tortenik, igy veletlenul sem dolgoznak tobbet a kelletenel.

Agra II 16/07/05

Na mostmar tenyleg eleg a sok TM kepbol. Lassunk par kepet magarol Agrarol is. Azert is keszult sokkal tobb kep itt Agraban, mert fenyevekkel jobb hely mint Delhi. Nem csak azert, mert sokkal tobb valszeg a turista, hanem azert is mert bizonyara sokkal kevesebb ember lakja. Talan az is kozrejatszik, de ez mar tenyleg mero kovetkeztetes, hogy mig Uj-Delhit az angolok epitettek es miutan elmentek, mindenki cseszett egy fuszalat is arrebb tenni, csak hogy javuljon barmi is. Addig itt ezek a varosok mar regebben is leteztek. Igy talan erosebb gyokerekkel, tradiciokkal rendelkeznek. No de ez mero feltetelezes. Lehet, hogy nem is igy van.. Itt az utcak rendezettebbek voltak, kevesebb forgalommal es neha, meg kulturalt arusok is fellelhetoek voltak az ut menten, es a termekeiket is fogyaszthatonak talaltuk, nem egyszer vasaroltunk itt banant is pl. Tovabba bizonyos, fel nem foghato szabaly szerint meg jarda kezdemenyekre is bukkantunk, bar ezek igen magasan, kb 1.5 lepcso magassagban kezdodtek, es max 10-30m hosszuak voltak, utana eltuntek es csak tobb 10 meter utan jelentek meg ujra. Itt az utak menten akar ertelmes boltokra is akadtunk, na egyszoval itt mar a nyugati civilizacio megtette a hatasat. A kerdes csupan az, hogy mindez jo vagy sem. Nagyon erdekes lehet, azt vizsgalni, hogy kinek mit jelent az a kozepkori allapot, amiben gyakran Indiaban a dolgok talalhatoak. Talan egy turistanak, erdekes pillanatok, talan egy masiknak fortelmes eletvitelt, nekem dobbenetet jelentett, mert sokat hallottam nyomorrol, sokat lattam nyomort, de valahol mindig azt kepzeltem, hogy a nyomor az csak atmeneti allapot lehet, a teljes lerongyolodas es a felemelkedes kozott. Itt tapasztalni lehetett, hogy a nyomor akar folyamatos allapot, elet vitel , elet mod is lehet.


Szallodank eppen felujitas alatt volt, ami azt jelentette, hogy bizonyos szobakat atalakitottak, szonyeget csereltek, illetve furtak-faragtak-vestek stb. Na de hogy egy kicsit is lehessen latni, hogyan megy erre fele az epitkezes alljon itt egy kep egy bontasrol es egy epitesrol :) Hogy melyik melyik ??? Na ezt ratokbizom nyajas olvaso. A feliratok senkit se zavarjanak meg... Mi is sokat gondolkodtunk rajta. Amit meg tudni kell, hogy mindket hotel mukodes alatt volt ott letunkor, bar a baloldalin azert jeleztek, hogy a legkondi nem megy... :) Persze a gyonyorusegek kicsiny boltjai mindegyik akar epulo, akar mukodo, akar bontando epuletnek a szerves resze. Ezekben az inyenc boltokban igazan kifinomult izlesu kinai illetve japan turistak is fellelhetik a szivukhoz es a penztarcajukhoz mert egyedi kiveteles szuvenyirt, amivel az otthonmaradottak napjait fenyesithetik be. Sajnos kepeket meg suttyomban sem tudtunk csinalni ezen helyeken, de azert izelitot tudunk mutatni. A viz senkit se tevesszen meg. Nem asvanyvizes palackot szorongatok, hanem desztilalt vizet. Itt Mineral Water -nak nevezik a turistak altal is fogyaszthato ivovizet, ami azert is kegyes hazugsag, mert semmilyen asvanyt nem tartalmaz, max 2 hidrogent es egy oxigent. Ize mint a mar emlitett ioncserelt vasalo vize, rairva a kovetkezo: ozonnal kezelt tobbszorosen atszurt viz. Na ezek utan kepzelhetitek mekkora kedve van inni ebbol az embernek. Egy liter kb 12 rupo. A kolatol, csak ragad az emberszaja, es kulonben is csak 5+1 deci (itt a 6 buvos szam, nem az 5 vagy a 4) es 18 rupi korul van. Az kb ennyi, mert bar ra van nyomtatva, hogy mennyibe kerul, minden arus ugy erzi feltetlen feladata, hogy bebizonyitsa, hogy nem is annyi. Idokozben megemeltek az adokat. Es az ar is megvaltozott. Na ezt altalaban benyeljuk, mert nincs kedvunk a hosegben 3-6 rupirol vitatkozni, ami 15-30 ft jelent.

Agraban nagy fesztival idejen erkeztunk, de sajnos estenkent omlott az eso, igy csak szobank ablakabol leshettuk meg az utcai felvonulas reszleteit. Sajnos a fenyogepunk nem eppen erre van tervezve, igy csak ennyit sikerult megorokitenunk Szamotokra.

Mindent osszevetve, nagyon pozitiv erzessel hagytuk el Agrat. Jol ereztuk magunkat. Szivem melyen egy kicsit remelem, hogy visszafele is benezunk. Mert annyi sok mindent nem is lattunk meg. Es annyi sok kepet nem is csinaltunk meg meg...

Taj Mahal II. 16/07/05

Mint mar azt emlitettem, -vagy lehet hogy nem- de indiai utunk folyaman folyamatos meleg de esos ido kisert. Nagyon erdekes volt, mert szerencsere sokat nem esett sose. De mindig olyan ido volt, hogy folyamatosan logott az eso laba. Itt meg mindig a Taj Mahalnal vagyunk az egyik szarnyan levo teraszon, ahol egy pinkbe oltozott indiai fiatalember nem villamharitosdit jaccik, hanem a Taj egy masik epuletet mutogatja a kedvesenek... Na ezeken a kepeken remekul laccik, hogy milyen idonk volt..

Egyebkent tenyleg szerencsenk, volt. egy kis szel mindig fujdogalt, igy a felhok sosem alltak meg felettunk, sosem szakadt rank olyan igazi tropusi monszun eso. Ellentetben Mumbai -el (Bombai), ahol most olyan esozesek vannak, amit ember nem latott indiaban, az elmult par szaz evben. Bakker olyan kepeket mutogatnak... Es raadasul ugy mondogatjak, hogy 800 halaos aldozat van, mint nalunk, azt, hogy 20 embert ki kellett telepiteni, de jol vannak... Igazan nagyon fura...

A Tajrol mar sok tobbett mondani nem tudok, inkabb szep volt es lenyugozo, mint elmeselheto elmenyt nyujto. A nagy mu, valojaban egy folyo partra epult, folyo, mely a szokasos india folyok tipusat adja. Szeles, sekely es irdatlan koszos. A partja, viszont nagyon szepen fuvesitett volt es egy mukso felugyelete alatt 3 no gondozta. Itt a pazsit felett sikerult lencse vegre kapni egy gyonyoru madarat. Sajnos zsebi fenykepezo gepem nem tudott olyat zummolni, mint, amit szerettunk volna, de azert remelem elvezheto a semmi kozepen at ivelo vezeteken piheno madarka latvanya. :) Meg egy kepet kerlek benneteket birjatok ki a Taj Mahalrol, egy igazi szep kepet szerettem volna csinalni egy podium tetejerol, mikor is egy kinai turista lany jelent meg a semmibol. Szerencsere elegge gyorsan kozlekedett, igy keszult ez a remekbe szabott foto remekmu:

Taj Mahal I. 16/07/05

Na mar latszik, hogy tul bonyi egy blogot csinalni naponta, egyszerubb a kezelhetoseg miatt tobbre bontani. Ugyhogy mostantol jon a blog-invazio. Ha van kerdes, vagy keres akkor hasznaljatok a post gombot es mi meg majd jol vissza postolunk :)

Itt az India gate-et lehet latni, amelyet elsokent tekintettuk meg Delhi oly sok latvanyossaga kozul eloben, kozelrol, szinesben. Sot meg zaszlot is kaptuk potom 2 rupiaert, mely ket rupi Siva szent szivere biztosan, hogy a haburuban elesett katonak arvainak megsegitesere fog elkoltve lenni... Jah, persze ez volt az elso es egyben utolso adomanyunk Delhiben. Bar alig alig keregettek. Neha ugy tunt jo 5let lenne adni, de mindig megaceloztuk lelkunket es ugy dontottunk, hogy nem adunk, mert feltunk, hogy verszemet kapnak es megesznek minket... : )

Ez pedig itt Agra. Pontosan a Taj Mahal kozponti bejarata belulrol. Megvallom oszinten nagyon sokat filoztunk azon, hogy csak kivulrol nezzuk-e meg a Taj Mahalt, vagy pedig menjuk is be. Csillagaszati osszeg helyi viszonylatban a 750 rupi fejenkent, de vegul arra a dontesre jutottunk, hogy ha mar megtettunk annyi ezer km, hogy eljojjunk idaig, akkor legyunk olyan turistak, akik megnezik mindazt, amit meg kell nezni. A Taj Mahalt pedig igy utolag kijelenthetem meg kell nezni. Nagy hiba lett volna reszunkrol, ha nem nezzuk meg. Igazan csodas epiteszeti remekmu es lenyugozott bennunket kozelrol is nem csak tavolrol. Persze belulrol, sajnos, mint oly sok mas epiteszeti remek nem mond semmit, sot kifejezetten lehangolo. Biztos igen nagy munka lehetett kifaragni a belso disziteseket, es azokat dragakobol kirakni, de nagyon natur szinte steril orvos kornyezetet kolcsonoz az a feher marvany. A benti reszen korbe lehet menni es ennyi. :(

A Taj Mahal nem szimplan egy darab kupola, hanem van hozza egy nagy, pompas viragokkal es kicsi tavakkal szegelyezett kert. Par torony, ket altemplom vagy mecset illetve ket oldalan nagy ures ter.

A Taj Mahal oldalaban kisebb "kapolnak" vannak, amikbe le lehet ulni es meg is lehet pihenni. Mi is igy tettunk. Foleg Edi, aki a nagy csakra-onszuggesztio kozepette egy szemernyit elbobiskolt. Kis baratok ultek le mellenk es nagy nagy erdeklodessel figyeltek, hogy Edi mennyire bele merult a meditacioba, illetve, hogy en miert fotozom a kornyezo kupola belsoket... :)

Na itt persze a Taj Mahalnal meg kb egymillio kepet csinaltunk es csak azert ilyen keveset, mert mar mi is ereztuk, hogy sok lesz a jobol :) De mindenki surun kattogtatott. Titokban gondoltam, csinalok egy kis mozgokepet is. De vegul nem vitt ra a lelek. Hiszen nem fizettunk erte ;)... Megdobbento volt azert, hogy mennyire odafigyeltek, hogy a szent helyre, ahova nekunk is csak ujfent mezitlab volt szabad bemenni, ne lehessen bevinni: kajat, dohanyt, drogot, piat pontosabban semmit. Nem is ertettuk, hogy miert. De aztan arra tippeltunk, hogy miutan biztos nincs kedvuk sokat takaritani, ezert nem raknak semmi szemetest sehova, igy nem kell azokat uriteni sem... A dohanyt meg azert, hogy ne kopkodjenek mint a lovak es tevek, illetve a csikkeket se dobaljak el. Kicsit radikalis modszer a szemeteles es a kornyezet szennyezes visszafogasara, de valljuk meg... :) Igen hatasos... :o)